„Az én gyerekemnek genetikailag rosszak a fogai.” – mondják sokan, sajnos tévesen.

A rossz fogak csupán 1-2%-a öröklött. A gyermekkori fogak elvesztésének leggyakoribb oka a szuvasodás, amivel szinte mindenki szembesül élete során, s ami elsősorban a gyermekeket érintő probléma.

Amit viszont valóban „örökölhet”: az a rossz fogmosási technika, helytelen szájápolás. Ha a szülő hanyagul, helytelen módon tisztítja fogait, a gyermek is – óhatatlanul – hibásan sajátítja el.

Fontos, hogy legalább 6 éves korig a szülő segítsen gyermekének a fogmosáskor, annak ellenére, hogy ebben a korban a gyerek már saját maga is képes tisztítani. 8-10 éves korától pedig a fogak ápolásához már érdemes fogselymet is használnia.

Érdemes már kisgyermek korban elkezdeni tisztítani a fogakat, hogy könnyebben hozzászokjon a fogmosáshoz.

„Elromolhat a tejfog, úgyis kihullik.” – szól egy újabb tévhit.

A maradó fog sajnos könnyebben romlik, ha szuvas volt a tejfog, hiszen lényeges szempont, milyen környezetbe érkezik az új fog. A tejfog szuvasodásakor, a baktériumok könnyebben átterjednek a maradó fogakra is. Valamint a tejfogaknak „helyfenntartó” szerepük van, fogszuvasodás miatt eltávolított tejfogaktól akár szabálytalan fogazat is kialakulhat (vagy túl hamar fog előtörni, vagy rossz pozícióban, esetleg egyáltalán nem tör elő).

A tejfogak fontos szerepet töltenek be a helyes harapás és rágás, a beszédhangok képzésének kialakulásában.

Lényeges, hogy a tejfogak feladata a helyfenntartás a rágó- és a maradandó fogak számára, így megőrzésük a fogváltásig nagyon fontos. Korai elvesztésük a maradandó fogazat rendellenességéhez vezethet. Éppen ezért érdemes gyermekünket 3 éves korától félévente fogászatra vinni, akkor is, ha nincs semmi panasz.

A fogváltás általában 6 éves korban kezdődik, mikor az utolsó tejőrlők mögött megjelenik az első maradó fog.